A direkt kárrendezés lényege, hogy egy káresemény bekövetkezésekor nem a károkozó biztosítójához, hanem saját kötelező biztosítónkhoz kellene fordulni a kárrendezés miatt.
A PSZÁF komolyan foglalkozik a kötelező biztosítás rendszerének a megváltoztatásán, hiszen a 2012.02.14.-e után kiadott konzultációs anyag után 2013.09.16.-án újabb anyag jelent meg, melyben a direkt kárrendezés esetleges bevezetését elemzi a PSZÁF a kötelező biztosítások esetében.
A direkt kárrendezés rendszere számtalan előnnyel járna, viszont kockázatot is jelent. A biztosítási díjak emelkedését is magában hordozza a rendszer.
Direkt kárrendezés előnyei:
- A károsult fél ismeri a biztosítóját, káreseménykor tudja, hogy kihez kell fordulnia.
- Tudatos KGFB választás, hiszen az ügyfél tudja, hogy direkt kárrendezés esetén a biztosító az Ő érdekeit tartja szem előtt. A jelenlegi rendszerben alapvetően a biztosítók a kártérítés leszorításában érdekeltek. (Más biztosító ügyfelei kevésbé fontos, hogy elégedett-e vagy sem.)
- A biztosítók szempontjából fontos a kárrendezés színvonalának emelése, mert ezzel magához tudja láncolni az ügyfeleket.
- Az ügyfelek érdekeltek lesznek a minél magasabb színvonalú kárrendezési színvonalat választani, így nem az lenne a fő mérce a kötelező biztosítás megkötésénél, hogy minél olcsóbb legyen.
- A biztosítóknak nem az árak leszorítása lehetne a fő szempont, hanem a szolgáltatások színvonalának javítása.
A direkt kárrendezés bevezetése a biztosítási díjak emelkedését vetítik előre, mely alapvetően két dologra vetíthetőek vissza.
- Az első ok, hogy a biztosítóknak emelni kell a kárrendezés színvonalát, ami pénzbe kerül, ezt az ügyfeleknek kell kifizetni.
- Második ok a morális kockázat. Fontos a direkt kárrendezés kapcsán leszögezni, hogy attól még, hogy a károsult fél a saját biztosítóján keresztül tudja a káreseményt rendezni, tőle kapja meg a kártérítést, attól még a biztosítóknak a háttérben el kell számolniuk egymással. Tehát a károkozó biztosítójának a kártérítés összegét a károsult biztosítójának át kell utalni.
Ez a kártérítési összegek elszabadulásához vezethet, hiszen a biztosítók nem érdekeltek a kártérítési összegek reális szinten történő tartásában, hiszen a kárt végső soron nem az ő biztosítója fizeti. Így az adott biztosító az indokoltnál magasabb kártérítési összeg megállapításával növelheti saját ügyfeleinek y megelégedettségét.
A biztosítók közötti elszámolásra megoldás lehet külföldi minta alapján az általány díjas kárrendezés. Az előző évi statisztikák alapján megállapítanak egy általány díjat, és ezt az összeget utalják egymásnak a biztosítók káreseményenként, függetlenül attól, hogy a kártérítés összege ez alatt van, vagy sem.
Direkt kárrendezés egységesítése
A PSZÁF célja, hogy a direkt kárrendezés bevezetésével egységesüljön a kárrendezés, hiszen az nem méltányos, ha egy adott kártérítés mértéke függ a biztosító hozzáállásától vagy anyagi helyzetétől.
Mivel a biztosítók egységes tevékenysége lenne a kárrendezés, így a direkt kárrendezés bevezetésével, a biztosítóknak közös érdekük lenne a leggyakoribb károkra standardokat kidolgozni. Ezzel lehetne a vonatkoztatási rendszert kiküszöbölni.
Ha a standardizálás megvalósulna, az csökkentené a biztosítási díjakat.
További költségcsökkentő tényező lehet, hogy azon országokban, ahol bevezették a direkt kárrendezés folyamatát, csökkentek az ügyfélpanaszok, így a kárrendezési folyamatokba bekapcsolódó ügyvédek, esetleges bírósági tárgyalások költségei sem épülnének be olyan mértékben a kötelező biztosítás árába.
